A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje mellett egy másik kellemes meglepetés volt (ellentétben a Dómmal) ez a templomegyüttes. A Szegedi pályaudvartól nincs messze, de tulajdonképpen a belvárostól is csak úgy 20 percre van gyalog.
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese.
A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel.
Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15.-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egyidőben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.
A torony a hazai ferences templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglal helyet, mert így zsolozsmázás közben előírt harangozást így könnyebben és egyidejűleg lehetett elvégezni. Alsóvároson a tornyot már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ban, a sisakja csak 1827-ben lett készen. A tornyot a szentélypárkány magasságáig gótikus, földszinti részét négy fiókboltozat fedi bordák nélkül, a sarkokban egy-egy keskeny lizénával. A dísztelen bordás csillagboltozatú sekrestye keleti falát két keskeny, egyszerű bélletű csúcsíves ablak töri át. A keresztelőkápolnává átalakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. Ezek témái: Isten lelke a vizek felett, Mózes vizet fakaszt a kősziklából, Jézus megkeresztelkedése, és Az egyház térítő munkája.
A templom boltozata hálóboltozatos. Boltozatának bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben elődjével, ami kőből volt. Ezeknek szebb darabjai bekéredzkedés esetén megtekinthetők a kőtárban. A templomnak csak az egyik oldalán vannak ablakok, mint ahogy az szokásos a gótikus templomoknál. Mérművei hiányoznak. A templomhoz még egy káptalanterem is kapcsolódik, aminek boltozata és mérműves ablakai még megvannak. A torony aljában sekrestyét alakítottak ki.
A templom mellé egy kolostor is csatlakozik. A kolostor Kapisztrán János szegedi látogatásakor (1455. szeptember közepe) még nem, de 1459-ben már állott. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem. A nyugati szárnyban vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. A nyugati szárnyak észak felől nyílik bejárata. A kolostor ablakai 40*80 magasak. Voltak 20*40 cm-es ablakok is, melyeket később befalazták. Az ablakok könyöklői 105–120 cm magasan vannak. A folyosó földszintje téglából, az emelete gerendavázas szerkezettel épült 1503 és 1543 között.
A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. A ferences rendház népszerűségét és a Havas Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte az ún. Segítő Boldogasszony főoltárkép. Az oltárképet 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg.
Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese.
A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony templomot 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel.
Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15.-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egyidőben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja.
A torony a hazai ferences templomok sajátosságai szerint a szentély mellett foglal helyet, mert így zsolozsmázás közben előírt harangozást így könnyebben és egyidejűleg lehetett elvégezni. Alsóvároson a tornyot már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ban, a sisakja csak 1827-ben lett készen. A tornyot a szentélypárkány magasságáig gótikus, földszinti részét négy fiókboltozat fedi bordák nélkül, a sarkokban egy-egy keskeny lizénával. A dísztelen bordás csillagboltozatú sekrestye keleti falát két keskeny, egyszerű bélletű csúcsíves ablak töri át. A keresztelőkápolnává átalakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. Ezek témái: Isten lelke a vizek felett, Mózes vizet fakaszt a kősziklából, Jézus megkeresztelkedése, és Az egyház térítő munkája.
A templom boltozata hálóboltozatos. Boltozatának bordái nem kőből vannak, mint a hegyes, köves vidéken épült templomoknak, hanem égetett agyagból. A templom maga is téglából van, szemben elődjével, ami kőből volt. Ezeknek szebb darabjai bekéredzkedés esetén megtekinthetők a kőtárban. A templomnak csak az egyik oldalán vannak ablakok, mint ahogy az szokásos a gótikus templomoknál. Mérművei hiányoznak. A templomhoz még egy káptalanterem is kapcsolódik, aminek boltozata és mérműves ablakai még megvannak. A torony aljában sekrestyét alakítottak ki.
A templom mellé egy kolostor is csatlakozik. A kolostor Kapisztrán János szegedi látogatásakor (1455. szeptember közepe) még nem, de 1459-ben már állott. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el. Az északi szárnyban van a refektórium (ebédlő), a konyha, a gazdasági bejárat, kamrák és egy közös hálóterem. A nyugati szárnyban vannak a szerzetesek cellái középfolyosós elrendezésben. A nyugati szárnyak észak felől nyílik bejárata. A kolostor ablakai 40*80 magasak. Voltak 20*40 cm-es ablakok is, melyeket később befalazták. Az ablakok könyöklői 105–120 cm magasan vannak. A folyosó földszintje téglából, az emelete gerendavázas szerkezettel épült 1503 és 1543 között.
A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. A ferences rendház népszerűségét és a Havas Boldogasszony templom látogatottságát nagyban növelte az ún. Segítő Boldogasszony főoltárkép. Az oltárképet 1552-ben a menekülő barátok a Csöpörke tóba rejtették, és egy török lovas 1640-ben találta meg.
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Ferences templom és kolostor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése