Travels: november 2012

2012. november 23., péntek

Magyarország, Körmend, a Batthyány kastély, SzG3

Sajnos megint egy olyan magyar helyről kell írnom, mert "Itt voltam", amely szintén csak a lehetőséget tartalmazza, a megvalósítást nem. Ha valaki megnézi a Wikipediát, az láthatja, hogy Körmendnek igazából csak egy látnivalója van, ez a Batthyány kastély. A nemrég feltett beszámolóimból kitűnhetett, hogy ezen a környéken a Batthyányok igen sok helyen letették a névjegyüket (pld. Németújvár, Tabor). Az, hogy a város főtere, ill. a mellette elmenő út szintén valamilyen EU-s forrásból megszépült, az turista szemmel csak igen keveset dob a város megítélésén, ők (és én is) egy szép és látogatható Batthyány kastélyt és kastélyparkot szeretnének látni. Nos a kastély, bár Mo-n ennél lényegesen rosszabb állapotban lévőt is láttam már, nincs abban az állapotban, amely elfogadható lenne. Pedig minden adottsága megvan. Egy városban található, tehát nem kell keresgélni mondjuk a hegyek között, hogy hol is van, a 8-as főút átmegy a városon (konkrétan a park mellett), a park hatalmas és szépen rendbe hozható lenne, stb. Az szintén nem túl turistamozgató, hogy a kastélyban látható kiállítás (melyet a Wikipedia úgy interpretál, hogy: "Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Rába Helytörténeti Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató.") Nem igazán tudom, hogy ténylegesen mit is lehet látni, de a kiállított képek, meg az olyan megjegyzések alapján, mely szerint itt cipőkiállítás is van, nem igazán dobogtatta meg a szívemet a lehetőség. Meg a kíváncsi látogatók is hiányoztak, de teljesen (megkérdeztem a pénztárost, heti szinten 20-30 látogató van, persze nyáron esetleg több, de a cipőkiállítás ezek szerint nem húzóágazat).
Itt is gyógyította a szegény betegeket Batthyány-Strattmann herceg, neki legalább egy elfogadható szobrot állítottak.

Vissza a főoldalra (katalógus)

a Batthyány kastély

a Batthyány kastély, Batthyány-Strattmann herceg szobra

a Batthyány kastély

Körmend

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. november 22., csütörtök

Magyarország, Nagybörzsöny - erdei vasút, SzG3

A Börzsöny egyik nagy látványossága a nagybörzsönyi erdei vasút. Előnye a királyrétivel szemben (nem lebecsülve azt, de szerintem az kissé "túlcivilizált"), hogy végig erdőben megy, igen érdekes a vonalvezetése, valamint a valódi "kisvasút" a mérete szerint is. Döcög össze-vissza rendesen. A felső végállomásról el lehet sétálni Nagyirtás pusztára. Jó időben igen kellemes célpont.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Nagybörzsöny - erdei vasút, nagybörzsönyi végállomás

Nagybörzsöny - erdei vasút, nagyirtáspusztai végállomás

Nagybörzsöny - erdei vasút

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. november 21., szerda

Magyarország, Szeged, Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm), SzG3

Mint említettem, a nejemmel havonta lemegyek Szegedre, így míg Ő a fejtágítón van, addig nekem rengeteg időm van körülnézni. Így megtekintettem a szegedi Dóm-ot, más néven a Fogadalmi templomot.
A Dóm értelemszerűen a Dóm téren található, ami egy U alakban épületekkel körbevett hatalmas tér. A házak sötétek, stílusuk komor, még szép időben is nyomasztóan hatnak. A dómmal kapcsolatban az a fő kifogásom, hogy tipikusan a kevesebb több lett volna esete: kupola, kupola hátán, oszlop oszlop háton,, torony torony hátán, folyosók folyosó hát, stb., ettől az egész szerintem nagyon zavaros lett. A belseje sem túl szép, arab stílust próbáltak vegyíteni a múlt század eleji festészettel, az ábrázolások is elnagyoltak szerintem. A színválasztás sem túl sikeres. A Dóm miatt lerombolták a Demeter templomot, aminek csak az egyik tornya maradt meg (szerintem jobb lett volna ha azt hagyják meg). Elmondható, hogy a Dóm monumentális, messziről (és szemből) még elfogadható kinézetű, de egyszer elég volt látni, főleg belülről.
Most néhány szó a dóm történetéről:
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák. Sokáig tartott, amíg megfelelő telket és egy pénzügyileg is elfogadható tervet találtak. A telekben is nehéz volt megegyezni, de végül a régi barokk stílusú Demeter templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én hozta meg határozatát. Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré-Cœur székesegyházhoz hasonlóan a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Foerk Ernővel azonban módosíttatták a tervet, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, s ez lényegesen olcsóbb volt. Foerk terveit 1913. március 18-án fogadta el a városi vezetés.
A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én rakták le, bár az építkezés már 1913 augusztusában megkezdődött. Az I. világháború is megszakította az építkezést, majd csak 1923-ban tudták újra folytatni, 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanez év karácsonyán mutatták be az utolsó szentmisét a régi Demeter templomban, majd pontifikálta utána ugyanazon a napon Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta. Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében szentelték fel a templomot, amely kezdettől fogva mind a mai napig a csanád vármegyei püspökség, majd 1950-től a Csanádi egyházmegye, majd 1982-től a Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyháza.
A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
(Wikipedia)

a szegedi dóm

Vissza a főoldalra (katalógus)
E

Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)

a Dóm látképe a Belvárosi hídról

Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)

a Dömötör templom

Dóm tér, Fogadalmi templom (Dóm)

a Dóm tér

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Szeged, a Városháza és a "Sóhajok hídja", SzG3

Szegeden járva a belvárosban könnyű eljutni a Széchenyi térre. A tér ny-i oldalán található a szépen felújított Városháza.
A „Sóhajok hídja” a velencei híd mintájára épült 1883-ban abból az alkalomból, hogy Ferenc József osztrák császár és magyar király Szegedre látogatott megtekinteni az árvíz után újjáépített várost, és megnyitni az új színházat. Az uralkodó a Bérpalotában szállt meg, s így közvetlenül eljuthatott a városházára.
A Sóhajok hídja és a Zsótér-ház közt található a sárgára festett, neobarokk városháza. Első formájában 1728-ban készült el, majd 1804-ben Vedres István tervei alapján újjáépítették. Az 1879-es nagy árvíz utáni, jelenlegi állapotát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1883-ban érte el. 2004 vége óta a Városháza óratornyában Wi-Fi-antenna kapott helyet, ami ingyenes internet hozzáférést tesz lehetővé a téren, és a városháza környékén egy 1,5 megabit sávszélességű vonalon keresztül.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Szeged, a Városháza

Szeged, a "Sóhajok hídja"

Vissza a főoldalra (katalógus)

Magyarország, Szeged, SzG3

Szeged néhány nevezetességéről már írtam, de Szegedről magáról még nem. Igazából nem is fogok, mert hiába Mo. harmadik legnagyobb városa, bennem csalódást keltett. Az első (és erről már újságokban is cikkeztek, TV-ben is lehetett látni), hogy úgy fel van túrva, hogy ehhez képest Budapest semmi (itt viszonylag kis területre nagyon sok feltúrás esik). Én, mint mérnök, el sem tudom képzelni, hogy mi indokolta azt, hogy a felújítandó villamosvonal teljes szakaszát felszedjék. Miután ez több kilométer hosszú, csak egyes szakaszain dolgoztak, kb. 95 %-án nem történt semmi. Szerintem fel kellett volna szedni a 10 %-át és azt gyorsan megcsinálni, addig a többi szakasz mellet legalább normálisan lehetett volna közlekedni. Ezen kívül nagyon sok helyi felbontás és építkezés is van, amelyek nagyon zavarják a közlekedést.
Ezen kívül szerintem maga a város is nem túl látványos, ha a Dóm nem lenne (meg a Dóm tér), akkor nagy bajban lennének. A belváros is kicsi, gyakorlatilag két sétáló utca keresztezi egymást (ez négy háztömböt jelent), nagyjából ez a belváros. Ez persze tele van bankkal, cukrászdával, étteremmel, de szerintem nem ezért jönne más ide (nekem kellett), hogy megtekintse. Az a néhány szép épület, ami itt található (Városháza, Reök Palota, stb.) zömmel csak kívülről tekinthető meg. Szerencsére van néhány szép parkjuk, de a Tisza part is egy alsó rakparti jellegű, az egész belváros hosszában út fut végig mellette (ny-i partja). A másik partra viszont már át kell kirándulni, mert a Füvészkerten kívül más látnivaló a másik oldalon nem nagyon van. Maga a Tisza part a Dóm felőli oldalról nézve eléggé kietlen képet mutat.
Bár önmagukban nem nagy számok, de nekem Szegeden legalább valamilyen helyi kellemes meglepetést az alábbi helyek jelentettek:
az Egyetem Füvészkertje
a Ferences templom és rendház
A legutóbb megnéztem a Szegedi Vadasparkot is, hát hiába dicsérik magukat, egyrészt még nagyon messze vannak a kész állapottól (igaz azt nem is állítják magukról), az is látszik, hogy igyekeznek, de nekem valahogy nem az igazi (itt is drótháló drótháló hátán, a sziget a tóban variációkat is nem túl elegánsan oldották meg (ilyenkor a szigeten vannak az állatok és a víz miatt nem tudnak kijönni). Mindig kénytelen vagyok visszautalni a Zlin-Lesná-i állatkertre, ami ilyen esetben nekem etalonná vált).
Maga a város építészetileg eléggé eklektikus, igazából nem túl szép, tipikusan "magyar", még ha nem szívesen írom is le ezt.
Összefoglalva: nekem nagyon nem tetszett Szeged!

Szeged

a Vadaspark

Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klímaszerelés Budapesten és környékén

a Tiszapart a Dómmal

a Dóm

a Városháza

a Belváros

a Reök palota

a szegedi Nemzeti Színház

az alsóvárosi ferences templom és rendház

a görögkeleti szerb ortodox templom

a Tiszai pályaudvar

a Belvárosi híd

a szegedi Füvészkert

a Vadaspark, a Sanzer tavak

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. november 20., kedd

Magyarország, Szentgotthárd, SzG3

A Széll kastély (Rátót) előtt kellett volna Szentgotthárdról írnom, mivel onnan mentünk át a kastélyba vacsorázni. Az az igazság, hogy senki nem vesztett ezzel semmit, mivel a város nem egy tipikus turista célpont (Mi sem e miatt mentünk oda). A környéke szép (pld. az Őrség), de Mi nem ezeket néztük meg, hivatalos ügyben jártunk itt. Maga a város nem túl látványos, szó szerint az osztrák határra települt a Rába parton. A rendszerváltásig a határsávba esett, így már csak e miatt sem igen jártak ide sokan (a 8-as út is elkerüli, onnan úgy 4 km-t kell a leágazás után a város felé menni, de ki az aki a határ előtt (vagy után, az iránytól függően) direkt ide jönne?). A város legjelesebb nevezetessége a barokk Nagyboldogasszony templom és monostor. Ez a 3. legnagyobb barokk templom Magyarországon. A mellette lévő monostori épületbe az Önkormányzat költözött be. A város a magyarországi szlovének központja. Itt van a Pável Ágoston múzeum, Pável Ágoston a szlovénség kutatója volt.

Vissza a főoldalra (katalógus)