Travels: arborétum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: arborétum. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 24., szerda

Magyarország, Vácrátót ősszel (2012), SzG3

Ezen a hétvégén (2012. 10.) ismét kimentünk Vácrátótra, egyrészt a gyönyörű szép őszi idő és a színek miatt, másrészt azért, mert úgy saccoltam, hogy az új üvegházak talán elkészültek. Ez részben igaz is lett, a régi üvegházat ismét látogatni lehetett, valamint az újak közül elkészült a pozsgásokat és kaktuszokat bemutató rész, valamint a másik üvegházat ez előbbivel összekötő nyaktag, amely a KarbonHáz névre hallgat. Bejárva több arborétumot és botanikus kertet, nagyon kellett ez a fejlesztés, egy korszerű üvegházrendszer nagyon hiányzott ide. A pozsgásokat és kaktuszokat bemutató üvegház szerintem nagyon jól sikerült, az indításra is igen szépen lett betelepítve (a másik betelepítése éppen most folyik, valószínűleg tavasszal az is kész lesz). Az egyetlen kifogásom talán az lenne, hogy ahhoz képest hogy száraz tájak növényeit mutatták be, a páratartam nagyon magas volt (sokkal magasabb, mint az újra látogatható régi üvegházban), ezt azért nem értettem világosan miért kell. Az itteni növények száraz, meleg klímát kívánnak (vagy én nem tudok valamit).
A két új üvegház között helyezkedik el a KarbonHáz, ez a klímaváltozással, az ökológia lábnyommal, stb-vel kapcsolatos jelenleg aktuális problémákat mutatja be (talán egy kicsit túl szerényen, az ügy fontossága miatt talán egy kicsit (jó értelembe vett) nagyobb agresszivitással, erőteljesebb figyelemfelhívással kellene operálni. De legalább van). Innen átmentünk a régi üvegházba, itt sokkal kellemesebb volt a klíma, kisebb páratartalom, alacsonyabb hőmérséklet, sokkal kellemesebb volt nézelődni itt, mint a kaktuszoknál. Ez után belevetettük magunkat az őszi arborétumba, mit ne mondjak, frenetikus volt. Ez persze másokat is megmozgatott, igen sokan jöttek ki egy jót sétálni. Erről sokat nem írok, meg kell nézni a képeket. A végén hagyományosan meglátogattok a lekváros standot, vettünk diós, som és homoktövis lekvárt (a diólekvár egy részét beépítettük a mai napon ez egyik torta alsó rétegébe).

Az összes, az Arborétumban készült kép ITT tekinthető meg!
Vácrátót - Arborétum, 2019 ősz - Fotóalbum

Vissza a főoldalra (katalógus)

az új üvegházak

a pozsgások és kaktuszok üvegháza

a KarbonHáz

a pozsgások és kaktuszok üvegháza

a KarbonHáz

a bemutató üvegház

az arborétum ősszel

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. október 8., hétfő

Magyarország, Vácrátót, MTA Ökológiai Kutató Központ, Ökológiai és Botanikai Intézet, Nemzeti Botanikus Kert, SzG3

Szerencsére nem csak a neve ilyen hosszú, hanem a látnivalók listája is. A leírások alapján hazánk legnagyobb és legfajgazdagabb botanikus kertje. Az biztos, hogy nagyon látványos, változatos. Miután ez a botanikus kert nagyon közel van hozzánk, ide sűrűn el tudunk látogat, láttuk már mind a négy évszakban.

Röviden a történetéről. A vácrátóti kastély parkjából alakították ki, többszöri tulajdonos váltás után Vigyázó Sándor tulajdonába került, aki akként végrendelkezett, hogy ha fiú örökös nélkül halna meg, az a birtok átmegy az MTA birtokába. Miután fia lett, így a park nem került az MTA birtokába azonnal, de a fiú is így rendelkezett és miután neki nem volt fiú ági örököse, így az Akadémia örökölte a parkot. Folyamatos perlekedés, a birtok eladása miatt azt birtokba venni nem tudta. Végül csak 1952-ben tudta átvenni a botanikus kertet.

Tematikus része viszonylag kevés van a nagyságához képest, de méltán világhírű a Soó Rezső akadémikus által kialakított virágos növények rendszertani fejlődése rész.

Jelenleg négy tematikus bemutató terület van ebben a botanikus kertben:

- növény rendszertani gyűjtemény

- dendrológiai gyűjtemény

- évelő és sziklakerti növények

- üvegházi gyűjtemény

A park területe többféle sétára ad lehetőséget, az ezekről szóló javaslatok ITT tekinthetőek meg.

Mielőtt a sok fényképet felraknám ide, egy dolgot még megemlítenék. Nagyon tetszik az, ahogy a folyó vizeket felhasználják, tavakat alakítanak ki, ugyanis ezek rendkívül látványossá és élővé teszik a botanikus kertet. A kert egyes részei kifejezetten vadregényesek.

Az összes, a későbbiekben itt készült kép ITT nézhető meg!

Vissza a főoldalra (katalógus)

a botanikus kert

Vissza a főoldalra (katalógus)

2012. szeptember 25., kedd

Magyarország, Alcsútdoboz, az Alcsúti Arborétum, SzG3

Ez az arborétum azért is kedves nekem, mert még egyetemista koromban én végeztem el a geodéziai felmérését, mivel még egy normális térképük se volt. Na erről ennyit.
Elsőnek egy fontos figyelmeztetés. Aki régen járt errefelé, az ne a régi helyén keresse a bejáratot, az megszűnt. Tovább kell menni még kb 1 km-t (már ha Alcsútdoboz felől jöttünk) és ahol az út erősen balra kanyarodik, ott kell jobbra befordulni. 100 m-re egy kiépített parkoló található.
Röviden az Arborétum történelméről:
Az Arborétum Magyarország egyik legszebb angol parkja, József nádor kezdte meg a kiépítését az 1820-as évektől kezdve. Ő volt az első Habsburg, aki Magyarországon birtokot vett, így az Ő leszármazottjait tekintjük a Habsburgok magyarországi ágának. A kastély Pollack Mihály tervei alapján készült, Magyarország egyik legnagyobb klasszicista kastély volt. Azért csak volt, mert ellentétben a csehekkel, ezt a II. világháború után kifosztották és felgyújtották. Erről az útikönyvek nem szoktak írni (a helyiek mesélték, amikor a geodéziai felmérést készítettem, meg sok más "érdekes" dolgot, de azokat le se merem írni). Így a kastélyból csak a homlokzat egy torzója maradt meg. Az angol parkot Tost Károly, a schönbrunni kertépítő tervezte.
Normál esetben nem most mentem volna errefelé, de egyszer már meg akartam nézni a híres alcsúti hóvirágmezőt. 4 féle hóvirág alkot több ezer m2-es hóvirág mezőt, ezt igazán megnézni kell és nem olvasni róla. E miatt a szokásos szerda-vasárnapi nyitva tartás április végéig mindennapos (végre egy rugalmas alkalmazkodás a tényekhez!). A 4 féle hóvirág tábláját lefényképeztem, a terepen nem lehetett megkülönböztetni azokat, nagyon-nagyon egyformák voltak. Maga a park nagyon szép, bár nekem a vácrátóti jobban tetszik, de ez csak az én egyéni ízlésem. Ami viszont tényleg nem tetszett - hogy egy kicsit morogjak is - az az, hogy a tórendszert egy teljesen oda nem illő fehér! műkővel (vagy mű márvánnyal?) kerítették be. Iszonyúan ronda. Ettől függetlenül (meg Budapesthez elég közel van) érdemes egyszer-egyszer erre jönni, főleg nyáron, amikor zöld minden. A hunyorok már virágzás előtt állnak!

1. kiegészítés: Idén (2017. 03) ismét eljöttem ide, hogy immár családilag megnézzük a hóvirágzást. Sajnos azt kell mondanom, hogy nagyon magyar módon lett megszervezve az egész (az Arborétum részéről) , vagyis pocsékul. Arra valószínűleg nem számítottak, hogy ilyen sokan jönnek, az egész falu dugig volt autókkal (és ezt szó szerint kell érteni), mi is csak a templom után tudtunk leparkolni. Innen kb. még 2 km az Arborétum bejárata, mivel azt már korábban áthelyezték ide, vagyis a falutól a legtávolabbi végébe. Ez azt jelenti, hogy a parkoló helytől több mint 2 km-t kellett elsétálni a tömött autósor között (járda egy darab sem), majd beállni egy kb 300 m-es sorba a pénztárnál. Szerencsére a feleségem észrevette, hogy kitettek a placcra egy kis asztalt egy új pénztárossal és ott gyorsan megvásárolta a jegyeket. Ez után megnéztük az Arborétumot, szép volt a hóvirágzás, de most nem erről írok. Ugyanis a hóvirág mezők a park azon részén vannak, amelyek az út mentén lévő kőfal mellett találhatóak. Így gyakorlatilag vissza kellett menni a régi bejárathoz, hogy mindent meg lehessen nézni. Ez után elvárták volna, hogy menjünk vissza a bejárathoz és onnan le a faluba. Ezzel az alábbi a baj: nem az a probléma, hogy ennyit nem tud kirándulni az ember, de mi is beterveztünk egy időintervallumot, amit rá akartunk szánni erre az ügyre és azért vannak nagyon sokak, akik nem bírnak ilyen plusz távokat megtenni különböző okok miatt. Pl. meg kellett volna nyitni az alsó kaput, hogy legalább ki lehessen onnan menni és ezzel kb. 2 plusz km-t meg lehetett volna takarítani. Nem, helyette egy őr őrizte a kaput. Természetesen a helyszínen (az Arborétumban) egyetlen illetékest nem lehetett találni, akivel lehetett volna értekezni. Így, többek között Mi is, azt választottuk, hogy kimásztunk a nem túl magas kőkerítésen az útra, megtakarítva ezt a 2 km-t (ugyanis ebédelni szerettünk volna valahol és ha ezt a távot is megtesszük, akkor kb. du 4 felé tudtunk volna eljutni egy vendéglőbe. A szervezetlenség és a parkolási hely hiánya miatt így is plusz 1 órát gyalogoltunk. Egyébként végül is Biatorbágyon ebédeltünk a Mediterrán Grill étteremben, ez viszont tényleg jó volt, mindenkinek ajánlom). Szóval káosz volt a köbön! Ha valaki erre szeretne járni, ezt vegye figyelembe.

2. kiegészítés: tanulva az 1. bekezdésben leírtakból, most (2022. 02) hétközben jöttünk el a hóvirág-virágzást megnézni. Erről készítettem is egy videót: